Hasfájósan

Most a mosolygás elmarad

Rendhagyó módon hárman vagyunk itthon ma délelőtt. Tegnap este Levinek rettenetesen begörcsölt a hasa, és éjjel is sírt. Már akkor tudtam, hogy valami készülődik, de igazából segíteni nem tudtam neki. Hajnalban el is ért minket a vég folyamatos hányás képében. Reggel kezdhettem a napot ágynemű mosással. Levi falfehéren ébredt, és még mindig hányingere volt, és fájt a hasa. Na akkor ovi lefújva, tesóktól eltiltás. Persze óriási hisztivel fogadta a tényt, hogy ma én leszek az egyedüli társasága. Dorkát elvittük nagy nehezen a bölcsibe, ő is érezte, hogy ma valami másképpen van, pedig neki nem mondtuk, hogy Levi itthon marad. Ismét sírással hagytam a bölcsiben, és megint majd' megszakadt a szívem. Beugrottunk egy papírért az oviba, és jeleztem az óvónőnek, hogy mi a probléma. Erre kiderült, hogy az oviban ez már tegnap délután tarolt, és ma rettenetesen kevesen vannak, mert sokan hánytak otthon. Nagyon örültem neki, mondhatom. Ezt a betegséget minden évben összeszedjük az oviban. Utálom! Annyi jó van a dologban, hogy most egy kicsit jobban tudok csak Levivel lenni, csak vele beszélgetni, csak rá figyelni.